Nagyon kiakadtak a spanyolok az árvizek miatt, a kormány a szélsőjobboldaliakat hibáztatja
A spanyol kormány szélsőjobboldali csoportokat vádol a valenciai árvizek közepette kialakult erőszakos cselekményekért.
Magyarország ebben is előrébb jár sok európai országnál.
Egy új bizottsági jelentés szerint hat tagállam még nem nyújtotta be az EU által előírt árvízkockázat-kezelési terveit, míg azok, amelyek már benyújtották, még mindig nem végezték el a bizottság által előírt intézkedéseket – írta az Euractiv.
Az árvizek a „leggyakoribb és legköltségesebb” természeti katasztrófák Európában, a portál emlékeztetett, hogy az elmúlt évben Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is halálos áldozatokat is követelő árvizek pusztítottak.
Ennek ellenére nem úgy tűnik, mintha aggódnának az európai országok.
A ma közzétett jelentés szerint Bulgária, Ciprus, Görögország, Málta, Portugália és Szlovákia nem nyújtotta be a 2022 márciusában esedékes kötelező árvízkockázat-kezelési terveit. De nincsnek egyedül – több másik ország is késve fogadta el terveit, emiatt az Európai Bizottság eljárást is indított ellenük.
Az EU árvízvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak fel kell térképezniük az árvízveszélyes területeket, és olyan terveket kell kidolgozniuk, amelyek minimalizálják és kezelik a kockázatokat. A jelentés a 2022-2027-es időszakra vonatkozó nemzeti terveket értékeli.
A jelentés azonban az is megállapított, hogy
még azok közül is, amelyek terveket nyújtottak be, a legtöbb nem tartalmazott mennyiségi célokat, ami megnehezíti az árvízkockázat-kezelés hatékonyságára vonatkozó következtetések levonását”.
Az országok többsége még mindig a reaktívabb védelmi intézkedéseket helyezi előtérbe. A Bizottság ehelyett viszont több befektetést szeretne látni a „proaktívabb” megelőzési és felkészülési intézkedésekbe, mint például az árvízveszélyes területeken történő építkezések elkerülése és az árvizek jobb előrejelzésére irányuló nagyobb erőfeszítések.
Ezt is ajánljuk a témában
A spanyol kormány szélsőjobboldali csoportokat vádol a valenciai árvizek közepette kialakult erőszakos cselekményekért.
Emlékezhetünk az árvíz Magyarországot sem kerülte le, ugyanakkor a környező országokkal ellentétben hazánkban nem okozott halálos áldozatot, és jóval kisebb károk keletkeztek. Hazánkban 2013 után jelentős árvízvédelmi fejlesztések valósultak meg 150 milliárd forint értékben: árvízvédelmi védvonalak fejlesztése, műtárgyak rekonstrukciója, új létesítmények és záportározók építése, valamint mederrendezési beavatkozásokat is végeztek azóta.
További 100 milliárd forint értékben pedig még zajlanak a fejlesztések.
Arról pedig nemrég a Mandiner is beszámolt, hogy a kormány döntése alapján 2025-ben átlagosan 30 százalékos béremelést kapnak az ágazat szakemberei. a mostani emelést továbbiak fogják követni: 2026-ban 12, 2027-ben pedig 10 százalékkal nő átlagosan a vízügyesek bére, azaz 3 év alatt mintegy 60 százalékos átlagos bérfejlesztést hajtanak végre.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus
Ezt is ajánljuk a témában
A kormány döntése alapján 2025-ben átlagosan 30 százalékos béremelést kapnak az ágazat szakemberei
***